Legkeresettebb alkotók
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János

Galimberti Sándor Tanulmányok

  1. Galimberti Sándor - Almák
    1. GALIMBERTI SÁNDOR TANULMÁNY

      Egy szemtanú emlékei

      "A Galimberti házaspár [...] Párizsban, ahol a forradalmi őrjöngés a képzőművészetben már rég kitört, megfogták egymás kezét, és belevetették magukat a harcba, hogy az új eredményeket ők is elérjék. Ők is keresztülestek a három nagy festőegyéniség, Gauguin, Van Gogh és Cézanne hatásán. Majd a kubistákat szívták mellre, akik Cézanne-tól származtatták magukat. És miként Réth Alfréd és utóbb Farkas István, ők is a természeti kubizmust vállalták, mert ők sem tudtak hátat fordítani a látott natúrának. Sem a konstrukció kedvéért, amelyet feltétlenül elfogadtak, sem az absztrakció, a mélylélektani ábrázolás műveléséért, amely nem elégítette ki őket." – írta Dénes Zsófia, aki nemcsak rokoni kapcsolatban állt Dénes Valériával, hanem szoros baráti kötelék fűzte a művész-házaspár mindkét tagjához. Dénes Zsófia számos visszaemlékezésben idézte fel az 1910-es évek Párizsának világát, annak forrongó művészeti életéről a szemtanú hitelességével számolva be.

      A Galimberti-házaspár rövid pályaképe

      Galimberti Sándor 1903-tól a nagybányai művésztelepen dolgozott, ahová csaknem minden évben visszatért, egészen 1915-ben bekövetkezett, korai haláláig. Párizsba 1905-ben utazott először, hogy mint oly sokan pályatársai közül, Rodolph Julian akadémiáján képezze magát. 1907-ben  Nagybányán ismerkedett meg későbbi, második feleségével Dénes Valériával. 1908-tól szerepelt műveivel a párizsi Függetlenek Szalonja és az Őszi Szalon tárlatain. Dénes Valéria 1910-ben utazott először a francia fővárosba, ahol két évig Matisse tanítványa volt. Egy évvel később összeházasodtak, majd először 1913 decemberében állították ki közösen műveiket Mikola András nagybányai műtermében. Galimberti a következőket írta édesanyjának első, nyilvános hazai bemutatójukról: "Próbaképpen itt pár festőnek megmutattuk képeinket, de ezek a festők csak bámultak. Mi furcsa van a mi képeinken, én nem értem?" Az igazi megmérettetésre azonban 1914 februárjában került sor, a budapesti Nemzeti Szalonban rendezett gyűjteményes kiállításukon. A legmodernebb francia művészeti eredményeket is magukba olvasztó, de sajátosan egyéni alkotások csekély megértésre találtak az újszerű műveken látottakat megfogalmazni is nehezen képes kritikusok körében. Galimbertiék 1914 márciusában még Kaposvárott is bemutattak egy szűkebb válogatást műveikből, majd visszatértek Párizsba. Innen azonban a háborús események és az internálástól való félelemtől űzve, 1914 nyarán Belgiumon át Hollandiába menekültek. Egy évvel későbbi tragikus haláluk, rendkívül ígéretes művészpályájukat is derékbatörte.

      Csendélet merész perspektívában

      Kevés olyan életmű van a magyar festészet történetében, mely ilyen naprakészen kapcsolódott a modern képzőművészet egyik legnagyobb hatású mesterének, Henri Matisse-nak a festészetéhez. Galimberti Sándor itt bemutatott, 1911 körüli csendéletének egyik legközelebbi párhuzama Matisse azonos témájú, kísértetiesen hasonló látás- és festésmódban fogant, 1916-os – igen, nem tévedés, körülbelül öt évvel később született –, Narancsok talpas tálban című kompozíciója. Galimberti merész felülnézeti perspektívában ábrázolt alkotása, látszólag nyers festésmódjával és szándékoltan visszafogott színvilágával a kubizmus egyik legnagyobb vívmánya, az érzéki színekről való lemondás mintapéldája. A Galimberti házaspáron kívül, a magyar festészetben még a szintén Matisse-tanítvány Perlrott-Csaba Vilmos jutott el néhány, 1912 körüli festményén erre a vérbeli festőtől rendkívüli önmegtartóztatást igénylő eredményhez. Galimberti itt bemutatott csendélete egy emberöltőnyi lappangás után, közel negyed százada szerepelt árverésen utoljára. Mivel a nem túl terjedelmes életmű legnagyobb része idővel közgyűjteményekbe került, így különleges ünnepet jelent minden eddig ismeretlen vagy lappangó remekművének a felbukkanása.


      Proveniencia: egykor Kellner Adolf gyűjteményében.

      Irodalom:
      Galimberti Sándor levele édesanyjához, Nagybánya, 1913–1914 telén, Közölve: Válogatás a nagybányai művészek leveleiből 1893–1944, szerk. András Edit és Bernáth Mária, Miskolc, MissionArt Galéria, 1997, 214.
      Zolnay László: A Galimberti házaspár művészete (Emléklapok konstruktivista-kubista törekvéseink történetéből), Művészettörténeti Értesítő, 1974/4, 318-321.
      Dénes Zsófia: Tegnapi újművészek, Budapest, Kozmosz Könyvek, 1974, 86-90.

      Kiállítva:
      Nagybányai Jubiláris Képkiállítás, Nagybánya, 1912. augusztus 1-31. (kat. 6.)
      Galimberti Sándor és G.-né Dénes Valéria kiállítása, Budapest, Nemzeti Szalon, 1914. február. (kat. 16.)

      Feltehetően kiállítva:
      Galimberti Sándor és G.-né Dénes Valéria kiállítása, Kaposvár, Turul Szálló díszterme, 1914. március.

      Aukcionálva:
      Bizományi Áruház Vállalat 54. Képaukció, Budapest, 1981. május 19-20. (kat. 79.)

  2. Galimberti Sándor - Tabán (Cityscape in Budapest)
    1. Galimberti’s works (altogether about 20) indicate a steady artistic development. "Tabán" comes from the middle of his rather short career which sums up previous experiences and marks future trends. Like many of his contemporaries, he could never free himself from the Nagybánya traditions in portraying nature. Warm colours of this picture recall what he learnt in Nagybánya but the influence of Les Fauves is also apparent, e.g. in the decorative line of the branch leaning in, or the delicate net of contours making colours brighter. In his early works, he attempts to subordinate nature to decorative composition where he is assisted by the oblong shape of the picture. Planes of roofs and the rhythmic repetition of forms make the picture dynamic. Later, colours turned cold on the influence of analytic cubism. His pictures are free from references to literature, he is only considering connections between space, form and colours.

       

  3. Galimberti Sándor - Tabán
    1. Galimberti másfél tucatnyi ismert műve következetes festői fejlődésről tanúskodik. A Tabán igen rövid festői működésének közepén keletkezet, összefoglalva az addigi tanulságokat és jelölve a következő kapcsolatokat. Mint kortársai közül többen - különösen a vele együtt induló Nyolcak csoport művészei - a nagybányai természetlátástól nem tud teljesen elszakadni. Ezen a képen elsősorban a meleg színek egymást erősítő harmóniája utal a Nagybányán tanultakra, de megfigyelhető a Fauve-ok hatása is. A benyúló faág dekoratív vonala, a kontúrok színeket erősítő finom hálója is ez utóbbi irányzatot idézi. Korai képein a természeti látványt igyekszik a dekoratív képépítésnek alárendelni. A hosszúkás képforma is ezt segíti. A háztetők síkjainak egymás fölé építése, a formák ritmikus ismétlődése az egész felületet dinamikus mozgásba hozza. Később az analitikus kubizmus hatására színvilága hidegebb lett. Képei mentesek az irodalmi vonatkozásoktól, kizárólag a tér-, forma-, színviszonyok összefüggéseit kutatja.
      MNG, Budapest